Gyakorlat

A következő gyakorlat a transzformációk ROS2-ben történő kezelését szemlélteti, C++-ban.

Python megfelelője

A C++ kód python verziója szintén elérhető a github.com/sze-info/arj_packages címen. Érdemes összehasonlítani a C++ és a python kódokat.

Frissítsük a legújabb verzióra az arj_packages repo-t. Ha frissül, vagy Already up to date. üzenetet kapunk, akkor nem kell klónoznunk. Ha a cd ~/ros2_ws/src/arj_packages parancs után a ~/ros2_ws/src/arj_packages: No such file or directory üzenetetet kaptuk, akkor klónozzuk a repo-t.

cd ~/ros2_ws/src/arj_packages

git pull

Amennyiben a No such file or directory üzenetetet kaptuk, klónozzuk a következő parancsokkal:

A következő két parancs csak nem létező arj_packages esetén kell:

cd ~/ros2_ws/src

git clone https://github.com/sze-info/arj_packages

Ha már létezik, akkor az előző lépés helyett, csak frissítsük.

cd ~/ros2_ws/src/arj_packages/

git status

A git checkout -- .: Minden nem staged (unstaged) változás elvetése lokálisan. VS code-ban kb ez a “discard all changes” parancs lenne.

git checkout -- .

git pull

Ezután már buildelhetünk is:

cd ~/ros2_ws

colcon build --packages-select arj_transforms_cpp

Célszerű új terminalban source-olni, majd futtatni:

source ~/ros2_ws/install/setup.bash

ros2 run arj_transforms_cpp pub_transforms

Vizsgáljuk meg, nyers adatként milyen kimenetet kapunk:

ros2 topic echo /tf

Erre a válasz hasonló lesz:

transforms:
- header:
    stamp:
      sec: 1693475112
      nanosec: 95339579
    frame_id: orbit1
  child_frame_id: orbit2
  transform:
    translation:
      x: -2.487199068069458
      y: 0.25266680121421814
      z: 0.0
    rotation:
      x: 0.0
      y: 0.0
      z: 0.0
      w: 1.0
---
transforms:
- header:
    stamp:
      sec: 1693475112
      nanosec: 145005518
    frame_id: map
  child_frame_id: orbit1
  transform:
    translation:
      x: -4.109088897705078
      y: 2.8487515449523926
      z: 0.0
    rotation:
      x: 0.0
      y: 0.0
      z: -0.46381551598382736
      w: 0.8859318072699817

Ahogy láthatjuk a map frame child_frame_id-ja orbit1. Az orbit1 frame child_frame_id-ja pedig az orbit2. Tehát, ha a map-et naygszülőnek tekintjük, akkor az orbit2 az unoka. Szemléletesebb ezt az rqt_tf_tree segítségével megvizsgálni.

ros2 run rqt_tf_tree rqt_tf_tree

frames01

Ha esetleg nem működne a fenti parancs, akkor telepíthető a sudo apt install ros-humble-rqt-tf-tree segítségével. Géptermi gépeken erre elvileg nincs szükség.

Nézzük meg RVIZ2 segítségével, így fog kinézni:

ros2 launch arj_transforms_cpp rviz1.launch.py

transforms01

Vizsgáljuk meg a pub_transforms.cpp fájlt. (Python esetén a _py package-ben a transforms.py fájlt.)

cd ~/ros2_ws/src/arj_packages/arj_transforms_cpp

code .

A legérdekesebb most talán a loop függvény. Pitagorasz tétele értelmében tr1.transform.translation.x és y a színusz és a koszinusz szögfüggvények miatt mindig egy körön fog elhelyezkedni. A loop_count_ változó folyamatosan növekszik, így a kört az x és az y óramutató járásának megfelelően teszi meg. Ez a speed1 értékének megfeleően gyorsítható rqt_reconfigure segítségével (ezt később megnézzük). A kör nagysága, az origo-tól való távolsága pedig a distance1 segítségével növelhető. Hasonló a helyzet a tr2.transform esetében is, ami az orbit1 -> orbit2 transzfomot adja. A tr1.transform egy plusz forgatást is jelent, quaternion segítségével. A roll, pitch, yaw értékekből csak az utóbbinál forgatunk, tehát csak Z tengely szerint.

void loop()
{
    // Publish transforms
    tr1.header.stamp = this->get_clock()->now();
    tr1.header.frame_id = "map";
    tr1.child_frame_id = "orbit1";
    tr1.transform.translation.x = sin(loop_count_ * speed1) * distance1;
    tr1.transform.translation.y = cos(loop_count_ * speed1) * distance1;
    tf2::Quaternion quaternion1;
    quaternion1.setRPY(0.0, 0.0, loop_count_ * speed1);
    quaternion1=quaternion1.normalize();
    tr1.transform.rotation.x = quaternion1.x();
    tr1.transform.rotation.y = quaternion1.y();
    tr1.transform.rotation.z = quaternion1.z();
    tr1.transform.rotation.w = quaternion1.w();
    tf_broadcaster_->sendTransform(tr1);
    tr2.header.stamp = this->get_clock()->now();
    tr2.header.frame_id = "orbit1";
    tr2.child_frame_id = "orbit2";
    tr2.transform.translation.x = sin(loop_count_ * speed2) * distance2;
    tr2.transform.translation.y = cos(loop_count_ * speed2) * distance2;
    tf_broadcaster_->sendTransform(tr2);
    loop_count_++;
}

Bővítsük orbit3 statikus transformmal:

ros2 run tf2_ros static_transform_publisher --x 1.0 --y 0.2 --z 1.4 --qx 0.0 --qy 0.0 --qz 0.0 --qw 1.0 --frame-id orbit2 --child-frame-id orbit3

Állítsuk a sebességeket és a távolságokat:

ros2 run rqt_reconfigure rqt_reconfigure

Hirdessünk egy markert, majd adjuk hozzá RVIZ2-ben. Ez a parancs orbit2-re hirdet egy zöld kockát:

ros2 topic pub --rate 40 --print 40 /marker_topic2 visualization_msgs/msg/Marker '{header: {frame_id: "orbit2"}, ns: "markers2", id: 2, type: 1, action: 0, pose: {position: {x: 0.0, y: 0.0, z: 0.0}, orientation: {x: 0.0, y: 0.0, z: 0.0, w: 1.0}}, scale: {x: 1.0, y: 1.0, z: 1.0}, color: {r: 0.2, g: 0.4, b: 0.3, a: 1.0}}'

Ez a parancs orbit1-re hirdet egy piros nyilat:

ros2 topic pub --rate 40 --print 40 /marker_topic3 visualization_msgs/msg/Marker '{header: {frame_id: "orbit1"}, ns: "markers3", id: 3, type: 0, action: 0, pose: {position: {x: 0.0, y: 0.0, z: 0.0}, orientation: {x: 0.0, y: 0.0, z: 0.0, w: 1.0}}, scale: {x: 1.8, y: 0.4, z: 0.4}, color: {r: 0.8, g: 0.2, b: 0.2, a: 1.0}}'

A Marker üzenet tpye attribútuma adja meg, hogy a marker pl ARROW=0 vagy CUBE=1:

ros2 interface show  visualization_msgs/msg/Marker

...
type:
int32 ARROW=0
int32 CUBE=1
int32 SPHERE=2
int32 CYLINDER=3
int32 LINE_STRIP=4
int32 LINE_LIST=5
int32 CUBE_LIST=6
int32 SPHERE_LIST=7
int32 POINTS=8
int32 TEXT_VIEW_FACING=9
int32 MESH_RESOURCE=10
int32 TRIANGLE_LIST=11

...

További színekre példa lejjebb, színekről pedig bővebben: github.com/jkk-research/colors.

.	.	.
0.96 0.26 0.21	0.53 0.05 0.31	0.19 0.11 0.57
0.73 0.87 0.98	0.13 0.59 0.95	0.00 0.59 0.53
0.78 0.90 0.79	0.30 0.69 0.31	0.80 0.86 0.22
1.00 0.93 0.70	1.00 0.76 0.03	1.00 0.44 0.00
0.84 0.80 0.78	0.47 0.33 0.28	0.24 0.15 0.14
0.96 0.96 0.96	0.62 0.62 0.62	0.13 0.13 0.13

Önálló feladat

Önálló feladatként készítsünk egy my_launch_pkg nevű package-t, amiben egy run_transforms_and_markers.launch.py elindítja a:

node-ot, ami a map, orbit1 és orbit2 frame-ket publikálja (ros2 run arj_transforms_cpp pub_transforms)
az rqt_reconfigure-t (ros2 run rqt_reconfigure rqt_reconfigure)
a statikus orbit3 frame-et (ros2 run tf2_ros static_transform_publisher --x 1.0 --y 0.2 --z 1.4 --qx 0.0 --qy 0.0 --qz 0.0 --qw 1.0 --frame-id orbit2 --child-frame-id orbit3)
és az Rviz2-t indító launch-t is (ros2 launch arj_transforms_cpp rviz1.launch.py)

Ellenőrizzük rviz2-ben a helyes működést.

Tehát indítható legyen az önálló feladat végén a következő paranccsal:

ros2 launch my_launch_pkg run_transforms_and_markers.launch.py

Megoldás: elérhető az önálló feladatok között

Segítség az önálló feladathoz

A ros2 run tf2_ros static_transform_publisher --x 1.0 --y 0.2 --z 1.4 --qx 0.0 --qy 0.0 --qz 0.0 --qw 1.0 --frame-id orbit2 --child-frame-id orbit3 az előző órák alapján könnyen összeállítható:

Node(
    package='tf2_ros',
    executable='static_transform_publisher',
    arguments=['1.0', '0.2', '1.4','0', '0', '0', '1', 'orbit2','orbit3'],
),     

Nehezebb dolgunk van az Rviz2-vel, ugyanis ott egy launch fájlt kell meghívni nem egy node-ot.

Első, de kevésbé szép opció, hogy bemásoljuk az eredeti launch fájlt és azt egészítjük ki:

from launch import LaunchDescription
from launch_ros.actions import Node
import os
from ament_index_python.packages import get_package_share_directory


def generate_launch_description():

    pkg_name = 'arj_transforms_cpp'
    pkg_dir = get_package_share_directory(pkg_name)


    return LaunchDescription([
        Node(
            package='rviz2',
            namespace='',
            executable='rviz2',
            name='rviz2',
            arguments=['-d', [os.path.join(pkg_dir, 'rviz', 'rviz1.rviz')]]
        )
    ])

Második, sokkal szebb opció, hogy a launch fájlt include-oljuk a launch fájlba:

from launch import LaunchDescription
from launch_ros.actions import Node
from launch.actions import IncludeLaunchDescription
from launch.launch_description_sources import PythonLaunchDescriptionSource
from launch_ros.substitutions import FindPackageShare


def generate_launch_description():
    return LaunchDescription([
        # ros2 launch arj_transforms_cpp rviz1.launch.py
        IncludeLaunchDescription(
            PythonLaunchDescriptionSource([
                FindPackageShare("arj_transforms_cpp"), '/launch/', 'rviz1.launch.py'])
        ),
    ])

További

Python notebook transform

Python notebook quaternion

gps_utm.ipynb

lexus 3d

Olvasnivaló

articulatedrobotics.xyz/ready-for-ros-6-tf